Néhány szó a rendszerpartíciókról és a rendszertöltő partíciókról

A rendszerpartíció és a rendszertöltő partíció kifejezések olyan partíciókat (vagy köteteket) jelölnek a merevlemezen, amelyeket a Windows a rendszerindításkor használ. Ezek a kifejezések zavaróak lehetnek, mert valójában a rendszerpartíció tartalmazza a Windows 7 rendszer indításához használt fájlokat, míg a rendszertöltő partícióban a rendszerfájlok találhatók. Fontos megérteni ezeket a fogalmakat, ha a számítógép a következő módok egyikével van konfigurálva:

• Több operációs rendszer van telepítve a számítógépen (ezt a konfiguráció fajtát gyakran hívják kettős rendszerindítású vagy többrendszeres konfigurációnak). További információ: Több operációs rendszer telepítése.

• A számítógép BitLocker meghajtótitkosítás futtatásához van beállítva. További információ: Fájlok védelme a BitLocker meghajtótitkosítással.

A rendszerpartíciók tartalmazzák azokat a hardverekhez kapcsolódó fájlokat és a rendszerindítási mappát, amelyek alapján a számítógép meg tudja állapítani a Windows rendszer indításához szükséges fájlok helyét. Alapértelmezés szerint a Windows 7 létrehoz egy különálló rendszerpartíciót egy nem partícionált merevlemezen, amikor az alapoktól telepíti azt (és nem a Windows előző verziójáról frissít). A partíció mérete 100 MB.

A Windows 7 a rendszerpartíció védelme érdekében meggátolhatja annak újraformázását vagy törlését, és ha a rendszerpartíció elkülönül a rendszertöltő partíciótól (ez ajánlott), nem kerül hozzá automatikusan meghajtóbetűjel. Ez azt jelenti, hogy a rendszerpartíció nem jelenik meg a Windows Intézőben, ami meggátolja a rendszerpartíció nem kívánt használatát.

A bekapcsolás után a számítógép a rendszerpartíción található adatokat használja a rendszerindításhoz. A Windows rendszert futtató számítógépeken csak egy rendszerpartíció található akkor is, ha különböző Windows verziók vannak a számítógépen telepítve. A nem Windows alapú operációs rendszerek azonban más fájlrendszereket használnak. A nem Windows alapú operációs rendszert használó többrendszeres számítógépeken a rendszerfájlok az operációs rendszerek saját partícióin találhatók, a Windows rendszerpartíciótól elkülönítve.

Egy további kifejezés, az aktív partíció határozza meg, hogy melyik rendszerpartíciót (és így melyik operációs rendszert) használja a számítógép az induláshoz.

A rendszerindító partíció tartalmazza a Windows rendszerfájlokat. Ha például egy többrendszeres számítógép egyik kötetén a Windows Vista rendszer, egy másikon pedig a Windows 7 rendszer található, akkor minden kötetet rendszerindító partícióként tart nyilván a rendszer. További információt a rendszerindító partíciókkal kapcsolatban a Rendszertöltő partíció létrehozása című témakörben talál.